Marc Thiessen, a konzervatív American Enterprise Institute szakértője részletesen felidézi az 1994-es Budapesti Memorandumot is, mely üres biztonsági garanciákat adott a többi közt Ukrajna számára is.
John Bolton, Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója szerint sötét napok jönnek, ha Trump megint kilép a nemzetközi porondra. Zuhan a rubel árfolyama és ez nem sok jót ígér az orosz háborús erőfeszítések szempontjából, írja az Economist. Az USA egyelőre csupán megfigyelő az ismét kirobbant szír polgárháborúban, jegyzi meg a Wall Street Journal. Nem tartja kielégítőnek a Hezbollahhal kötött izraeli tűzszünetet az amerikai lap egy másik szerzője. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Hiába vélik azt az európai szélsőjobb szereplői, hogy az ő emberük költözik be a Fehér Házba, számos ügyben lehet köztük és Donald Trump között komoly érdekütközés, véli Armida van Rij, a londoni Chatham House, a Királyi Nemzetközi Ügyek Intézetének elemzője.
Vlagyimir Putyin minden korábbinál egyértelműbb figyelmeztetést küldött az Ukrajnát fegyverekkel támogató nyugati országoknak, ám eddig egyszer sem váltotta be azon korábbi fenyegetéseit, amelyeket kilátásba helyezett az orosz „vörös vonalak” átlépésének esetére.
Az orosz elnök azt állítja, ha tudta volna, hogy a német kancellár fél a kutyáktól, nem viszi magával Konit a tárgyalásukra.
A Benjamin Netanjahu kormányfő elleni jogi fenyegetettség korlátok közé szorítja Izraelt. Még akkor is, ha az ICC által háborús bűnök miatt kiadott letartóztatási parancsot több állam – köztük Magyarország – elítélte. Közben odahaza korrupciós ügyének újabb felvonásával szembesül az izraeli miniszterelnök.
Giorgia Meloni hídépítő Budapest és Brüsszel között, írja a FAZ. Az Economist lát esélyt arra, hogy sikerre vezessenek a leendő béketárgyalások Vlagyimir Putyinnal. Az ukránok úgy érzik, a Nyugat cserben hagyta őket, mondja a Die Weltben Francois Heisbourg francia biztonságpolitikai szakértő. Irányváltásra számít az USA Ukrajna-politikájában a FAZ külpolitikai szerkesztője. A Bundestag Külügyi Bizottságának elnöke szerint Németországnak az a kötelezettsége, hogy Netanjahu ügyében végrehajtsa a Nemzetközi Büntetőbíróság határozatát.
Az angol történész-politikai elemző Angela Merkel Freiheit, azaz Szabadság című önéletrajzának megjelenése alkalmából tárgyalja a volt német kancellár ellentmondásos politikai pályáját a Die Zeitban.
Orbánnak nem kínos együttműködni autoriter rezsimekkel: a fehéroroszoknál most épült egy, a paksihoz nagyon hasonló létesítmény, a tapasztalatokat pedig megosztja a két fél.
A titkosszolgálat irányítja az orosz hálózatot Afrikában – nyilatkozta a francia közszolgálati rádiónak a Wagner-hadsereg egykori összekötő tisztje.
Anne Applebaum szerint Orbán Viktor Putyin szószólója Európában. A jobbra tolódó Amerikáról a Kabaré című darab jutott az eszébe a New York Times szerzőjének. Moszkva ellenség, az robbantotta ki a háborút, emlékezteti a németek a Die Welt újságírója. Lengyelország a PiS nyolc éve után Európa mintadiákja lett, írja a Neue Zürcher Zeitung. Tovább nyomul az FPÖ, ezt mutatja a stájerországi választás, írja a Der Standard. A Guardian szerint elfogadhatatlan, ahogyan Trump és Orbán viszonyul Netanjahuhoz. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szombaton aláírta azt a törvényt, amely elengedi az ukrajnai háborúba (hivatalos orosz megfogalmazás szerint speciális katonai hadműveletre) jelentkező újoncok adósságát – olvasható az orosz kormány honlapján.
Az orosz gazdaság még köszöni, megvan, még ha nincs is jól. A háborús költekezés miatt papíron egész jó számokat láthatunk, ám mélyebbre nézve már feltűnnek a problémák. A rossz hír, hogy ez az állapot csak addig tartható fenn, ameddig tart a háború, így Vlagyimir Putyin orosz elnök most még kevésbé érdekelt a gyors lezárásban.
Az orosz hadászati rakétaerők parancsnoka szerint az Oresnyik képes célpontokat eltalálni Európa egész területén.
Az orosz elnök szerint új hiperszonikus rakétát lőttek ki a dnyiprói katonai bázisra, válaszul Kijev nyugati rakétákkal végrehajtott oroszországi csapásaira.
Ezer napja tart és fordulóponthoz közeledhet az Ukrajna elleni orosz háború. A háborúzó felek fáradnak, az új amerikai elnök beszüntetheti Kijev támogatását, és az európai vezetők is egyre többet beszélnek a fegyverszünet szükségességéről.
A Die Welt szerzője szerint itt az idő, hogy a politika fősodrába tartozó szereplők szembenézzenek saját hibáikkal. A Bloomberg és a Politico is foglalkozik a MOL stratégiai műveletekért felelős igazgatójának az orosz olaj ügyében tett nyilatkozatáról. Az ukrajnai háború állását, benne az észak-koreai katonák megjelenését és az ukrán részről bevethető nagy hatótávolságú rakéták ügyét tárgyalja a Le Monde, a Project Syndicate és a Daily Telegraph. Németország saját magának köszönheti, hogy ennyire szorult helyzetbe került, írja egy szakértő a Financial Timesban.
Az orosz elnök összesen hetven állattal, köztük egy oroszlánnal és két barnamedvével ajándékozta meg a phenjani állatkertet.
Ukrajna és Oroszország is eszkalálja a közel három éve tartó háborút. Mivel mindkét fél arra számít, hogy 2-3 hónapon belül tárgyalások kezdődnek a konfliktus lezárásáról vagy legalábbis befagyasztásáról, a szemben álló felek az utolsó pillanatig igyekeznek javítani pozícióikat – állítják a hvg360-nak nyilatkozó diplomaták. Értékelésük szerint most jön a legnehezebb hónap, de atomháború biztosan nem lesz.
