Trump ellenségnek tekinti Európát, amely még keresi az ellenszert
Nyolc évtizede követett amerikai külpolitikával számol le Donald Trump, aki visszahozhatja a nagyhatalmak befolyási övezeteit, amelyek között Európa présben találhatja magát.
Nyolc évtizede követett amerikai külpolitikával számol le Donald Trump, aki visszahozhatja a nagyhatalmak befolyási övezeteit, amelyek között Európa présben találhatja magát.
A magyar külügyminiszter szerint az ukrán elnök nem akarja, hogy véget érjen az öldöklés a hazájában.
Irreális feltételek és durva nyilatkozatháború után úgy tűnik, az USA kész megállapodni Ukrajnával az ország ásványi kincseiről, és cserébe a jövőben is adna valamiféle segítséget az orosz megszállás alatt álló országnak. De ezt Oroszország sem nézi tétlenül, Vlagyimir Putyin ráígért az ukrán ajánlatra, és külön embert állított az amerikai fejek elcsavarására – miközben még a Zelenszkij által vágyott biztonsági garanciák sorsa is ködös.
Borisz Nyemcov ellenzéki politikus meggyilkolását tartják a Vlagyimir Putyin hatalomra kerülése utáni legjelentősebb oroszországi politikai gyilkosságnak.
Hogyan eszkalálhatja a helyzetet Putyin, ha az amerikaiak kivonulnak? Hová vonulhatnak be az oroszok, és miért nem akar Európával foglalkozni az USA?Az egyik legismertebb katonai szakértő adott interjút.
Egyre gyakrabban reális forgatókönyvként merül fel, hogy az USA kilép a NATO-ból, vagy kiüresíti a katonai szövetséget, védtelenül hagyva Európát például egy esetleges orosz támadás ellen. Ezért is vált minden korábbinál időszerűbbé egy európai hadsereg létrehozása, amelyre legutóbb a megtámadott Ukrajna elnöke is kapacitálta az európai vezetőket. A közös haderőt közel egy évtizede még Orbán Viktor is szorgalmazta, bár a Putyin-szövetséges miniszterelnök most már valószínűleg akkor sem támogatná az ötletet, ha annak lenne bármi realitása. De nincs is. Miért megvalósíthatatlan a közös európai hadsereg, és hogyan lehet mégis megnövelni a kontinens védelmi képességét?
Amerika Európa nélkül kezdett párbeszédet az oroszokkal a földrész létét érintő biztonsági kérdésekről, ugyanezt csinálja az ukránok feje fölött is a háború ügyében, így most Trump Putyin embere, kesztyűbáb. A zsarnok lenyomja az öreg kontinenst.
De előbb még az USA és Oroszország közötti bizalom helyreállításához van szükség szerinte.
Vlagyimir Putyin szerint az oroszoknak sokkal több ritkaföldfémje van, mint az ukránoknak. Korábban Donald Trump azt vetette fel, hogy Ukrajna ezzel az ásványkincsvagyonnal fizethetne az amerikai támogatásért.
Ha itt valóban a béke lenne a cél, az nem így nézne ki. Nem zárható ki, hogy az Egyesült Államok valóban békét akar, de jelenleg mindent megad az oroszoknak. Takácsy Dorkával és Németh Andrással Kacskovics Mihály Béla beszélgetett.
„Mindenkinek van rokona, közeli ismerőse a fronton. Mindenki sirat valakit: családtagot, barátot, munkatársat vagy tanítványt.” A decemberben Ukrajnában megtartott magyar-ukrán történészkonferencia főszervezője, Stark Tamás történész a háború kirobbanásának harmadik évfordulója alkalmából.
Elon Musk is megkapta a magáét az írótól.
Mit tegyen Európa? Oldja meg a saját védelmét, miután, úgy tűnik, Amerika már nem a szövetségese? Vagy ajánljon fel valamit Trumpnak, és ne mondjon le az Egyesült Államokról? Ezt latolgatják a nyugati elemzők a müncheni biztonságpolitikai konferencia botrányos eseményei után. Trump „közbenjárása” az általános vélemény szerint a legrosszabb várakozásokat váltotta valóra.
A magyar kormányfő három héten belül kétszer is járt az Egyesült Arab Emirátusokban, ahol korábban sohasem fordult meg – diplomáciai források szerint ez is azt mutatja, hogy Orbán Viktornak lapot osztottak a világ legfontosabb kérdéseiben, amelyek éppen az öböl menti országokban dőlhetnek el.
Az ukrán elnök esetlegesen megválna tisztségétől, ha Ukrajnát felvennék az EU-ba és a NATO-ba, valamint az orosz csapatok visszavonulnának és meglennének a szükséges biztonsági garanciák.
A miniszterelnök szerint ez annak köszönhető, hogy megkezdődtek a béketárgyalások előkészítő megbeszélései az oroszok meg az amerikaiak között.
Vucic budapesti látogatásáról, Orbán rajongásáról és nagy terjedelemben a müncheni biztonságpolitikai konferencia tanulságairól ír a nemzetközi sajtó. Válogatásunk.
Egy éve halt meg, és bár nem posztumusznak szánta a memoárját, a Hazafi nemcsak Alekszej Navalnij küzdelmeibe és motivációiba enged betekintést, hanem iránytűt is ad a zsarnoksággal szemben.
Az ukrán elnök szerint vége a régi kapcsolatnak Amerika és Európa között.
Julija Navalnaja két nappal a férje halálnak első évfordulója előtt szólalt fel a müncheni biztonságpolitikai konferencián.